Dózi MC – Kandúr a háztetőn

Zene/Szöveg/Mix/Master: Simon “Dózi MC” Gábor A vizuál AI ès @szokoly_photography segítsègèvel kèszült. Szokoly Károly keze nyomán. #runway #midjourney 2025. https://open.spotify.com/album/7yT9rv… / kand%c3%bar-a-h%c3%a1ztet%c5%91n-single Szöveg: Cipőm nem Gucci, csak egy vén pipás, Kivel a város szívén járok, egy identitás. Kispolgári ritmus, aszfalt a talpam alatt, Egy lapra teszek mindent, ami marad az harag. Egy refrén vagyok, folyton ismétlődő refrén, Egy RAP rém aki a hip-hop-hoz megtért. Házakat, életeket, rág meg az utca – Egy betontáncparketti break battle zúzda. Macska a háztetőn, onnan nézem a várost, Kijövök a füstből, mindig égek a vágytól. Nincsen VIP, itt kő kövön nem marad, Kiállok és csinálom a balhét magam alatt. Betonba öltöztetett zöld nélküli oázis, Nézd, hogy él itt minden szürke arc, és csak pofázik. Itt nincs paradicsom, csak rozsdás hinták, Az élet tömlöcében egy ocsmány kínzás. A bulvár pantalója elég szűk rám, A panelházak tornyában megéltük már A körzetet, ami nem az enyém, de én vagyok, A padlózaton fekvő meddő remény halott. Kövér macska fentről figyel mindent. A ködös árkok mélyen nem rejtik az Istent. Nincs különleges személy csak magányos tömeg, Meg hatásos szöveg, és alázott öreg. Ütemre lüktet az utca pulzusa, Elvérezve elvégezve furcsa kurzusa. A szavak kövek, amikkel falat rakok, Minden sorom kiad egy újabb alakzatot. Mocskos kezdetek, mégis tiszta álmok, Végül minden egyén a  luxusra vágyott, De nincs hamis kényelem, ez betonból készült, Itt vagyok otthon, a lelkem itt sérült. Nincs hegedűs a háztetőn csak egy kóbor macska. Az ablakból felszálló füst ódon kalapja. Családi melodráma a bundája, Arra gondol az embereket de utálja. Főnix madár helyett itt csak galambot látsz, A hajnal feldobja az agyag formát. Az utcakő sörét de célt tévesztett, Gurított sör és tompa érzékszervek. A nevem kiáltja minden panel és flaszter, A mai tanterv, hogy itt van elég faszfej. Nem vagyok egyedül a közösség láng. Együtt gyújtjuk fel a csököt érát. A kandúr fentről nézi mi történik. A füstből sikoltozó öreg nénik. Elvakított panelházi ablakokból Egyszerre villog az agymosó szó. Nem szállok le soha, maradok a tetőn. Innen vernyakolom amíg marad erőm, Hogy ki vagyok, és hogyan húz és öl szó, A ködös város nekem csak egy túlélő-show.